Legutóbbi bejegyzésem óta nem történtek "nagy dolgok", de igazából minden nap egy csoda, ha belegondolunk, vagy inkább "beleérzünk" ebbe. Én is igyekszem hálát adni minden nap azért, hogy egy ilyen gyönyörűséges folyamaton mehetek át a babámmal, együtt növekszünk, és engem nagyon sokban gazdagít, növel ez a kapcsolat.
Viszont azért olykor-olykor nagyon furcsa hangulatba tudok kerülni... ingerültté válok, kis dolgok is nagyon fel tudnak idegesíteni, leginkább akkor ha épp éhes vagyok.. :) s ha ehhez még társul egy kis fáradtság is: inkább ne is szóljanak hozzám!
Tudom, ilyenkor a hormonok is rendesen dolgoznak bennünk, kismamákban, mégis néha meglepődök még saját magamon is!
Mostanra azért már kezdek kiigazodni ezeken a hangulat ingadozásokon, és nagyon sokat segít nekem ebben a jóga, és a légzőtechnikák. Ahhoz nagy tudatosság kell (ezt is gyakorlom...), hogy már rögtön, az adott hullámvölgybe beleragadva érezzem, hogy most mi a helyzet, "oké, épp, benne vagyok, semmi gond!" és egyből, ott, azonnal tegyek valamit ellene. Vagy talán nem is ellene, mert hadakozni valami ellen sosem jó megoldás, hanem inkább helyette, mintegy átalakítva azt. Tehát például az adott szituációBAN elkezdeni egyszerűen csak mélyebben lélegezni és kifújni a feszültséget, mint egy nagy sóhajt.
Az egyik legjobb és leghatásosabb technika a váltott orrlyukas légzés, ami mintha pont a hullámvasúton utazó kismamáknak lett volna kitalálva! Ez is egyszerű gyakorlat, de ehhez már külön odafigyelés (tehát nem annyira kivitelezhető például buszon/autóban ülve) és rendszeres gyakorlás szükséges. Legelső szintje az, amikor az egyik orrlyukadat befogod és csak a másikon lélegzel párszor, majd ezt elvégzed a másik oldalra is. (Jógaórán egymásra épülően 3 változatát szoktuk gyakorolni.)
A másik nagyszerű dolog, amit nagyon szeretek és minden kismamának óriási segítség lehet, ha azt érzi, nincs elég ereje, kimerült, s emiatt az ingerküszöbe is lejjebb esik: a mély relaxáció (jóga nidra). Most munkálkodok épp egy 20 perces relaxáció felvételén, amit a kismamák otthon is hallgathatnak, épp a tesztelése folyik: elárulom, eddig még nem sikerült elalvás nélkül végighallgatnom! :D pedig régebben ment...
De lehet, hogy így, a saját hangomat hallgatva még mélyebbre sikerül jutnom, és persze az is lehet, hogy erre még rájátszik a kismama-fáradtság is, mindenesetre a lényeg, hogy a relaxáció után mindig fantasztikusan érzem magam!
Még csiszolok egy kicsit a felvételen (meg kellene hallgatnom még párszor ébren is :), s aztán publikussá teszem, ha szeretnétek!
Ha ezeket a gyakorlatokat be tudjátok iktatni a mindennapjaitokba (már pár perc is csodákat tud tenni), akkor kevesebbet lesztek a "völgyben".
Sokat segít nekem az is, hogy bátrabban elmondom, kommunikálom az aktuális érzéseimet, állapotaimat, ezzel megkönnyítve (talán) a környezetem dolgát is. Lassan kézikönyvet mellékelhetnék a páromnak. De Ő ezeket szerencsére nagyon jól tudja kezelni (kézikönyv nélkül is), s ami még jobb: nem megy bele a játszmákba, nem reagál a kitöréseimre, vagy ilyesmi, hanem nagyon higgadt tud maradni. Ez már eleve annyira megnyugtató, hogy néha önmagában ez kizökkent, bár van olyan is, amikor ez a nagy nyugodtság engem még inkább a frászba kerget. :))) hát, igen, lehet, hogy kezdek elsárkányosodni... (?)
Veletek hogy van ez? Vannak ilyen rosszabb hangulataitok? És hogyan adjátok ki úgy magatokból, hogy az ne legyen romboló hatású?
